2013. október 29., kedd

Tojásos avokádókrém

0megjegyzés


Hozzávalók:
2 avokádó
2 keményre főtt tojás
negyed citrom leve
1 kiskanál dijoni mustár

bors
1 gerezd fokhagyma
esetleg lilahagyma vagy zöldhagyma, de ez elhagyható

Az avokádók húsát villával összetörjük, krémesre keverjük. Hozzáreszeljük a főtt tojásokat, elkeverjük vele, csakúgy, mint az összes többi hozzávalóval.
 
Nem kevertem hozzá apróra vágott lilahagymát, sajnos a szervezetem jelez, hogy éhgyomorra nem a legjobb választás. Ezért csak melléraktam a fényképen, ugyanis finom, csak kicsit erőteljes íze van, viszont természetesen ez is egyéni ízlés kérdése.
 
Wrap-ba csomagolva fogyasztandó például, inkább avokádó mint tojás ízű krém.


Vanília krémtorta

0megjegyzés
 
Valami nagyon krémes vaníliás csodát szerettem volna kitalálni, ahol a tészta tényleg minimálisan vékony, de még érezhető és megfelelő harmóniában van a hab mennyiségével. A krém főzésétől eltekintve sütés nélkül készül.
 
Hozzávalók:
250 g pirított mandula, darálva
2 nagy evőkanál olvasztott kókuszzsír
1 evőkanál xylit vagy méz
 
600 ml mandula vagy kókusztej
4 tojás sárgája
4 + 2 evőkanál xylit
3 kiskanál vanília kivonat
1 púpos evőkanál zselatin
2 doboz habbá verhető kókusztejszín (2 x 270 ml), alaposan lehűtve
 
esetleg pár kocka nagy kakaótartalmú étcsokoládé a díszítéshez
 
Tekintve, hogy a krém megszilárdulása a legidőigényesebb folyamat, célszerű ennek elkészítésével kezdeni.
 
A tojások sárgáját egy kisebb lábosban kikeverjük a xylittel és vaníliakivonattal, majd 500 ml mandulatejjel, amit lassan, közben állandóan kevergetve öntünk hozzá. Elkezdjük melegíteni, addig míg el nem kezd sűrűsödni, tehát majdnem forr. Ekkor feloldjuk a megmaradt és felmelegített, 100 ml mandulatejben a zselatint, és hozzákeverjük a vaníliakrémhez.
 
Szobahőmérsékletűre hűtjük a krémet, majd hűtőbe téve megvárjuk, hogy megszilárduljon.
 
Az alaphoz a darált mandulát, a mézet és a kókuszolajat összemorzsoljuk a kezünkkel. Tegyük félre kb az egyötödét, ezt fogjuk később a tetejére szórni. A maradékhoz adagoljunk még pár kanál vizet  addig, míg gombócot nem tudunk formázni a masszából.
Egy kapcsos tortaformát béleljünk ki műanyag fóliával (folpack) úgy, hogy a pereme legtetejéig érjen fel, majd vizes kézzel ebbe nyomkodjuk bele a tésztánkat szép egyenletesen.
Tegyük hűtőbe a formában lévő tésztánkat addig, míg a habos rész elkészül.
 
A két doboz kókusztejszínt verjük habbá (a doboz alján lévő átlátszó folyadékot mellőzzük) a xylittel. Tegyünk félre egy keveset belőle, díszítés céljára. Vegyük elő a hűtőből a megszilárdult vaníliakrémet, botmixerrel krémesítsük, majd adagonként hozzákeverjük a tejszínhabot.
 
Az így kapott tejszínes krémet simítsuk a tortalapra, majd ismét toljuk a hűtőbe, legalább 1 órára, hogy megint kapjon az összes hozzávaló egy viszonylag szilárd állagot.
 
Ezt követően a megmaradt tejszínhabot a szélére, körbe-körbe nyomogatva, a mandulamorzsát a közepére szórva díszítsük. A színharmónia kedvéért egy kevés csokoládét is reszeltem rá.
 
 
 
 
 
 

2013. október 28., hétfő

Somlói galuska (paleo)

0megjegyzés



Tinédzser koromban váltam rendszeres somlói fogyasztóvá, lehet, addig soha nem is ettem ilyen süteményt. Hiába, a családom nem volt az a cukrászdába járó fajta. De mikor már szabadlábon mozoghattam a városban, barátnőimmel a délutáni mozi előtt mindig beültünk a Koronába, ahol csakis somlóit rendeltünk. Húsz forintért.
 
Sajnos hetekkel ezelőtt felsejlett bennem a gyerekkori íz emléke, és nem tudtam tőle szabadulni, kénytelen voltam megsütni. Mondanom sem kell, a család egyáltalán nem bánta, ők is meg vannak érte őrülve.
 
Nem a leggyorsabban és legkevesebb munkával elkészülő sütemények közé tartozik, de iszonyat finom.
 
Hozzávalók:
 
A tésztához:
5 egész tojás
2 tojás fehérje (a sárgája a krémnél kerül felhasználásra)
5 evőkanál xylit (vagy 5 evőkanál méz)
80 g olvasztott kókuszzsír (helyettesíthető ugyanennyi ghível, vagy aki megengedi magának, 100 g vajjal)
1 kiskanál szódabikarbóna
5 evőkanál kókuszliszt
 
Vaníliakrémhez:
700 ml mandulatej (akit nem zavar az íze, az kókusztejjel helyettesítheti)
vanília (rúd vagy kivonat formában, a mennyiség ezért nehezen meghatározható)
3 evőkanál xylit
2 tojás sárgája
1 evőkanál kókuszliszt
50 g kókuszzsír (helyettesíthető ugyanennyi ghí-vel vagy vajjal)
1 púpos evőkanál zselatin
 
Csokoládés krémhez:
700 ml kókusztej (itt már nem zavar az íze, a kakaó elfedi)
50 g kókuszzsír (helyettesíthető ugyanennyi ghí-vel vagy vajjal)
1 evőkanál kókuszliszt
4 evőkanál kakaópor
1 kiskanál rumaroma
1 evőkanál zselatin
 
Csokoládé öntethez:
4 evőkanál kakaópor
1 kiskanál méz
2 evőkanál olvasztott kókuszzsír
víz
 
2 doboz kókusztejszín, ami habbá verhető
1 evőkanál xylit
1 marék mazsola
1 marék dió
 
 
Szerintem célszerű a vaníliakrémmel kezdeni, ugyanis szükséges némi idő a megszilárdulásához, hogy majd tölteni tudjuk vele a piskótánkat. Én mandulatejet használtam hozzá, és mellőztem a mézet az elkészítésekor, ugyanis tiszta vaníliaízt szerettem volna elérni, amiben engem zavar a kókusz és a méz is. Ugyanakkor nem kell mindenkinek ennyire finnyásnak lennie, nyugodtan használható mindkettő hozzávaló.
 
Tehát két tojássárgáját egy kisebb lábosban kikeverük kevés mandulatejjel, vaníliával, a xylittel és a kókuszliszttel, majd folytonosan kevergetve hozzáöntjük az összes tejet. Ekkor elkezdjük melegíteni, és alacsony hőfokon, igen gyakori kevergetés mellett addig főzzük, míg be nem sűrűsödik. Ha nem vagyunk elég ügyesek, akkor úgy járhatunk, hogy összeugrik a tojás (simán belefutok), ezen botturmix-szal segíthetünk. Levesszük a gázról, még forrón elkeverjük benne a kókuszzsírt és a feloldott zselatint. Mikor szobahőmérsékletűre hűlt, akkor tegyük a hűtőbe és várjuk meg míg teljesen megszilárdul.
 
Közben készítsük el a piskótalapot, ami jelen esetben az egyszerűség kedvéért egy ízű. A tojásokat és a fehérjéket perceken keresztül verjük, míg szép habos nem lesz, majd hozzákeverjük a xylitet, felolvasztott kókuszzsírt, szódabikarbónát és kókuszlisztet. Sütőpapírral kibélelt tepsibe öntjük (az enyém 27 x 35 cm nagyságú volt), majd 180 fokon 30 perc alatt készre sütjük. Fogpiszkálóval ellenőrizzük, majd rácsra téve hűtjük.
 
A megdermedt vaníliakrémet botturmix-szal lazítjuk, ezzel krémes állagot varázsolva, majd a kihűlt piskótalapot hosszában kettévágva a krém 2/3-val megtöltjük. A maradék 1/3-ot a felső lap tetejére simítgatjuk, majd rövid időre hűtőben pihentetjük.
 
Addig elkészítjük a csokoládés krémet. A kókuszzsírt egy kisebb lábosban felolvasztjuk, hozzáadjuk a kókuszlisztet és csomómentesre keverjük. Ezt követően beleöntjük a kakaóport, majd a kókusztej folyamatos adagolásával egy kézi habverővel simára keverjük. Felfőzzük, majd a tűzről levéve rumaromával ízesítjük, és feloldjuk benne a zselatint.
 
 A süteményt felszeleteljük, majd ugyanabba a tepsibe, amiben a tésztát sütöttük, visszapakoljuk a szeleteket. Ha van ettől picit nagyobb, de lapos edényünk, az még jobb, akkor abba helyezzük őket vissza. Én megszórtam kakaóporral a vaníliás szeleteket, de rá kellett jönnöm, ez egy teljesen felesleges művelet, a sütemény élvezeti értékén mit sem változtat, mivel a csokoládés krém tökéletesen elfedi majd az ízét. Tehát szórjuk meg mazsolával a visszapakolt szeleteket, majd az egészet öntsük le egyenletesen a még meleg csokoládés krémmel. A mazsola meg fogja szívni magát a krémből származó nedvességgel, és nem lesz száraz. Én még a krém tetejére szórtam egy jó maréknyi, apróra vágott és serpenyőben mindenféle zsiradék nélkül illatosra pirított diót is. Gyerekkoromban a cukrászdai somlói ezzel utólag volt meghintve, talán a csokoládé öntet után, de még a tejszínhab előtt, viszont aki nem akar a pirítással foglalkozni külön, az nyugodtan rászórhatja a diót a piskótatésztára még sütés előtt.

 
 Ha kihűlt a csokoládés krém, az egész tepsit toljuk be a hűtőbe, és hidegen fogyasztható, mikor a krémek teljesen megszilárdultak, a piskóta is beszívta a magáét, az ízek összeértek.

Tálalás előtt készítsük el a csokoládé öntetet. A fenti hozzávalókat keverjük csomómentesre egy edénykében annyi fokozatosan adagolt vízzel, hogy önthető, de még viszonylag sűrű szószt kapjunk. A kókusztejszínt verjük habosra a xylittel.

A kanállal tányérra adagolt tésztát locsoljuk meg a csokoládé öntettel, a tetejére halmozzunk tejszínhab csomagokat.

Hatalmas adag készül a fenti módon, és igazából elég laktató, ettől függetlenül azonban iszonyat hamar el fog fogyni.

Gulyás leves (paleo változat)

0megjegyzés


Gondolom nem árulok el nagy titkot azzal, hogy bizony, gulyás levest is lehet főzni egészségesen, csak ki kell hagyni belőle a krumplit. Csupán azért csinálok ebből most külön receptet, hogy bővítsem a leves-választékot a blogon, mert az bizony továbbra is elég szegényes.
 
Tehát a korábban megszokott levest burgonya hozzáadása nélkül készítsük el, helyette adjunk hozzá több zöldséget. Kockázott zellergumót, paszternákot és több sárgarépát, bár  utóbbi kettő kicsit édesítheti az ételt, amit kevés paradicsommal ellensúlyozhatunk. Én még szárzellert is főztem bele egyben, zellergumó hiányában, amit később kivéve kidobtam.

Klasszikus fűszerezésű sertés szelet

0megjegyzés

Most ez a kedvenc fűszerezésű sertés szeletem, sőt az egyik kedvenc ételem. Korábban egyben sütöttem a tarját, de rájöttem, hogy így hamarabb kész van, és még jobban átjárják az ízek a húst. Ez tehát csak a korábbi recept újabb verziója, apró változtatással.

Hozzávalók:
1200 gramm sertéshús szelet (enyém scotch fillet volt, otthon ez kb. a tarjának felel meg)
5 gerezd fokhagyma

bors
fél kiskanál őrölt köménymag
1 evőkanál méz
50 ml almabor ecet
100 ml szőlőmag vagy oliva olaj

A párolt káposztához:

fél fej káposzta
1 nagy kanál zsír
2 evőkanál méz

fél kiskanál őrölt köménymag
50 ml almabor ecet
150 ml víz


A hússzeleteket megmossuk, megszárítgatjuk, kiklopfoljuk, kizsírozott tepsibe fektetgetjük őket. A fűszereket, mézet, olajat egy kisebb tálban vagy bögrében összekeverjük. A felével megkenjük a húsokat, majd megfordítgatjuk őket, és a másik felét is lekezeljük a fűszeres olajjal.
 
Előmelegített sütőben, alufóliával letakarva, 180 fokon egy órán keresztül sütjük, majd a fóliát eltávolítva, 240 fokos grillfokozatra kapcsolva mindkét oldalát megpirítjuk.
 
A párolt káposzta elkészítéséhez a káposztát mossuk meg, majd reszeljük le. Egy lábosban olvasszuk fel a zsírt, ha majdnem forró, keverjük hozzá a mézet. Adjuk hozzá a lereszelt káposztát, majd forgassuk át a forró zsiradékon pár percig. Mikor kívülről kicsit megkapta már, sózzuk, köménymagot szórjunk rá, majd öntsük fel az almaborecettel és vízzel. Takarék lángon pároljuk meg a káposztát, majd mikor majdnem puha, a fedőt levéve róla nagy lángon főzzük el róla az összes levet.

A hús mellé köretként a káposztával együtt nagyon illik még a felkarikázott és tepsiben megsütött édesburgonya is.

Paleo wrap

0megjegyzés
 
Szerintem sok ember el sem hinné, hogy nem csak meg lehet lenni kenyér nélkül, de sokkal élvezhetőbbek lesznek az ízek. Emlékszem, mikor megmondták, hogy innentől kezdve hagyományos pékáru nem, no ezen a ponton mindenki, természetesen mi is kétségbe estünk. Ekkor jön az, hogy rádöbbenünk, simán meg lehet enni a gulyáslevest, bablevest, töltött káposztát és minden mást is magában, sőt. Mindenesetre az ember lánya beszerzi a legjobb kenyérgépet, és kezdi kikísérletezgetni a legjobb receptet, megtalálni a legjobb lisztet, és az eredetivel teljesen megegyező állagot-ízt létrehozni. Még a nyaralásra is magával viszi a masinát, mert kenyér nélkül nem lehet meglenni, legalább reggelire kell valami. Majd évek alatt belefárad a 3 és fél órás sütőprogramba, jönnek a háromnegyed óra alatt elkészülő zsemlék, bár a speciális liszt árától továbbra is erősen rángatózik a szeme.
 
Mikor paleoban kezdtünk el gondolkodni, eszem ágában sem volt paleo-kenyeret sütni. Tudtam, hogy én már nem fogok bele ebbe a macerába még egyszer, nem kell mindig helyettesíteni azt, ami kihullott, új ízek és új ételek is vannak a világon. Ha kell egy gyors (10 perc munka, maximum) szendvics-féle étel, akár reggelire-ebédre-vacsorára, akkor jön elő ez a wrap, különösen nyáron, mikor egyetlen porcikám se kívánja a sütő bekapcsolását. Arra is kitűnő megoldás, hogy építsük be gyermekeink, vagy a magunk étrendjébe a rostot útifűmaghéj formájában. Továbbá, én marhára élvezem, hogy végre a töltelék ízét érzem, és nem a vastag kenyérszeletet kell legyűrnöm.
 
Tíz perc, mondtam már?
 
 
Hozzávalók (4 darabhoz, ez 2 személyre elegendő):
1 tojás
negyed kiskanál só
150 ml víz
1 púpos evőkanál magkeverék (LSA mix-et használok, ami lenmag, napraforgómag és mandula keveréke, őrölve, összekeverve árulják nálunk)
2 púpos evőkanál útifűmaghéj (psyllium nálunk)
 
A tojást és sót egy tányérban villával felverem, mintha csak rántottát készítenék. Hozzáöntöm a vizet, ezzel is elkeverem, majd a magkeveréket és útifűmaghéjat. Csomómentesre keverem az egészet, majd várok legalább 5 percet, 10 még jobb, hogy az útifűmaghéj megdagadjon, magába szívja az összes folyadékot. Ezt követően egy masszát kapunk, aminek leginkább egy nagyon sűrűre főzött tejbegrízre hasonlít az állaga.
 
A kisütéshez én szendvics-nyomót használok, nem tudom a pontos nevét, nálunk sandwich press néven fut. A lényege, hogy lapos, sima a platnija, és van teteje is, tehát össze lehet vele nyomni a szendvicset. Serpenyőben még nem próbáltam sütni, tekintve, hogy a massza nem terül el magától, tehát nem lesz egyenletesen lapos és vékony a wrap.
 
Tehát kettő evőkanálnyit a masszából belerakok az előmelegített sütőbe, majd ráhajtom a tetejét. Nem kell nyomni, a saját súlya éppen elég lesz. Két perc alatt készre sül, ha ropogósabbra szeretnénk a szélét, akkor legyen három, nagyon finom íze lesz, de nehezebb hajtogatni, mert törik.
 
Azonnal tölthető salátával, zöldségekkel, maradék sült hús darabokkal, rántottával, sült szalonnával, tojáskrémmel, avokádó krémmel, tojásos avokádó krémmel, halkrémmel-olivabogyóval, húskrémmel és még sorolhatnám.
 
Nálunk hatalmas sikere van, még Mátyás is szereti, Emma szerint pedig rántotthús íze van (??). Nekem inkább sokmagvas érzésem van vele kapcsolatban, valószínű a lenmag miatt.
 
 

 

Etetem a családom © 2010

Blogger Templates by Splashy Templates