2013. szeptember 18., szerda

Szilvásgombóc fahéjas-diós öntettel (paleo)


Az alapötlet a NoSalty oldaláról származik, persze én már változtattam rajta, és kicsit tovább is gondoltam.

A kókuszliszt igazán nagyszerű találmány, magam is egyre inkább szeretem használni a kezdeti hosszú mellőzöttség után. Számolni kell azzal a tulajdonságával, hogy folyadékba téve megdagad, tehát kevés is elég. Ugyanakkor száraznak, folytósnak tűnhet a tészta, ha az eredeti ízt várjuk, ezért jobbnak láttam mártást készíteni hozzá, ami egyébként feldobja a régi fajta szilvágombócot is. Korábbi, ezt megelőző életünkben tejfölt kevertem össze barnacukorral és fahéjjal, az kísérte a gombócokat, ez adta az ötletet a mostani diós öntethez, meg persze a maradék pirított darált dió, ami külső borításként szolgált prézli helyett.
 
Szerencsére a nálunk kapható aszalt szilva nincs csontkeménnyé szárítva, puha, igazi gyümölcsélményt ad. Erre szükség is van, említettem már, hogy a tészta esetleges folytósságát valamivel ellensúlyozni kell, a felezett friss gyümölcs még jobb megoldás, ha épp a megfelelő évszakban ugrunk neki gombócot gyártani.
 
Tehát az így készült szilvásgombócok tökéletesek, ízben semmivel nem maradnak el az "eredeti" változattól, már ha valaki ezt keresi. Az biztos, hogy sokkal hamarabb és kevesebb munkaráfordítással készülnek el, ami számomra megfizetethetlen előny.

Hozzávalók:
5 tojás
2 evőkanál méz
1/2 kiskanál szódabikarbóna
1/2 bögre kókuszzsír vagy ghee (fele-fele arányban keverve is jó)
1/2 bögre kókuszliszt
1 kiskanál fahéj

200 g aszalt szilva (adalékanyag, tartósítószer mentes),
vagy friss gyümölcs

130 g darált dió
270 ml kókusztej (sűrűbb változat)
2 kanál citromlé
1 kiskanál fahéj
2 kiskanál méz

A tojásokat egy edényben habosra keverjük. Hozzáadjuk a mézet, szódabikarbónát, fahéjat, kókuszzsírt, majd a végén belekeverjük a kókuszlisztet is. Hagyjuk állni 5-10 percig, ekkor egy jól formázható masszát kell kapnunk.
 
A masszából gombócokat formázunk, mindegyik közepébe nyomunk egy szem szilvát. Sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztatjuk őket, nekem 25 darabot sikerült gyurmáznom ebből a tésztamennyiségből. 180 fokra előmelegített sütőben aranybarnára sütjük.

Közben a darált diót egy serpenyőben mindenféle zsiradék hozzáadása nélkül, állandó kevergetés mellett megpirítjuk. Érezni fogjuk az illatán, és látni a színén, mikor már nem nyers, ez mindössze pár perces művelet.

Mikor kicsit kihűltek a gombócok, tehát már meg lehet őket fogni, akkor egyenként semleges ízű olajjal vagy pár kanál felolvasztott kókuszzsírral megkenegetjük a külsejüket és beleforgatjuk őket a pirított diómorzsába. Az olajozásra azért van szükség, mert nem nedves a külsejük, mint a lobogó vízben kifőtt változatnál, és ezért nem ragad rájuk a morzsa.

Tálba rakosgatjuk a gombóckáinkat, megszórjuk a tetejüket diómorzsával, de ebből hagyjunk még pár kanállal a szószhoz is, amihez egyszerűen cask összekeverjük a sűrű kókusztejet a citromlével, mézzel, fahéjjal és dióval.

Tálaláskor a gombócokat a szósszal nyakon öntve kínáljuk.
 
 

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

 

Etetem a családom © 2010

Blogger Templates by Splashy Templates